A fejezet kategóriái

Megjelenések [1]
A Johannsen-regény sorozatok kiadási éve: A kárhozat éjjele I/Róma: 2013. A kárhozat éjjele II/Anglia 2014. A kobzos éneke I.Dal/ A titokzatos felcser 2014.

Belépés

Keresés

Naptár

«  Május 2019  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Izolde Johannsen író honlapja
Szombat, 2019-05-25, 9:25 AM
Üdvözöllek Vendég
Főoldal | Regisztráció | Belépés | RSS
Főoldal » 2019 » Május » 4 » Beszélgetések 4.
5:29 PM
Beszélgetések 4.

Beszélgetések...4.
(az előzőeket a honlapom Blog rovatában keressétek / Beszélgetések: 1-2-3)

- De miért a német történelem?
- Miért, amikor már könyvtárakat töltenek meg a témában?
- Mi újat lehet még mondani?
- Utólag mindenki okos.
- Nem is vagy német.
- Nem is vagy történész...

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szembesülök a mai napig. Érdekes kérdések ezek, elgondolkodtatóak.

Mert valóban jogos a kérdés, miért éppen a német történelemmel foglalkozom?
Mert érdekel, mondhatnám nemes egyszerűséggel. Mert európai polgárként az én kultúrám szerves része, az én történelmem szerves része is. De megvonhatnám a vállam és felelhetném azt is: renitens módon ki akarok lógni a sorból. Mindenki magyar történelmet ír? Nosza akkor én a németet választom. Szárazföldi hadviselés? Gyerünk a tengerekre, óceánokra az ottani hadviselést nem énekelte még meg magyar író.
De igazán ha mélyen magamba nézek marad az első legegyszerűbb, egyszavas válasz: érdekel.

Könyvtárakat töltöttek meg. Igaz. Én magam is élvezettel kódorgok azokban a könyvtárakban, ülök órákig mások felhasznál irodalmának jegyzéke fölött ábrándozva. Szeretem összevetni a történészek munkáit, keresni ki miben erős vagy éppen gyengébb. Azonkívül azért a téma olyan ritka, hogy miért ne gyarapodhatna az a könyvtár a magyar nyelvű irodalommal? A "Johannsen - német haditengerészet magyarul" polcra még fér bőven kötet...

Mi újat lehet még mondani?
A kérdés elég gyerekes. Kicsit lenéző is. Hiszen rengeteg újat lehet még mondani. Olyan hatalmas anyaggal állunk szemben, hogy feldolgozni is lehetetlen. A nagyközönségnek írok. Az adott kor emberéről írok. Bekukucskálok azon az ajtórésen amit nyitva felejtettek, bekukkantok abba a rég elrozsdált kabinba, ahol egykoron éltek, beszélgettek. Hétköznapi emberekkel foglalkozom, hol madártávlatból, hol szorosan mellőlük.

Utólag mindenki okos.
Igen. Ez így van. Mindig és mindenkor. A szereplőim egy adott korban éltek. Nem tudhatták - ahogy mi sem - hogy mit hoz a holnap. Mert van egy szép mondás: a holnap csak reménység. Nem biztos, hogy felébredünk. De az ő holnapjuk az már az én múltam, az én tegnapom. Nem ítélkezhetek, az nem az én dolgom. Nem bírálhatok. Egyszerűen csak megpróbálom kideríteni és megérteni mi történt. Abban a pici szeletben, amiben tevékenykedek.

Nem is vagy német.
Az nem, de osztrák vagyok egy kicsit negyedrészt dédanyai ágon.

Nem is vagy történész.
Na ez is igaz. Viszont rettentően mulatságos és egyben megható élmény volt számomra történemiregény íróként, amikor a valódi történészek ránk néztek a konferencián és ezt hallottuk: Nézzétek, élnek! Mozognak! Beszélnek! És az egyikük nő

Megtekintések száma: 15 | Hozzáadta:: Izzie | Címkék (kulcsszavak): haditengerészet, Csatahajó, birodalmi, történelmiregény, TITHMHE, történelmi, zsebcsatahajó, hadihajó, johannsen, trt | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: