A fejezet kategóriái

Munkásságom [13]
Ifjúsági regények és történelmi kalandregények egy helyen
Középkori kalandregények [3]
Megjelent könyveim, készülő kéziratok, tervek
Fabio a tolvajok fejedelme [4]
1. regény: A tolvaj
Az ezüstíjas [1]
2. regény: A lázadó
Ronan kapitány [1]
3. regény: A kalóz
A mór hagyatéka [1]
4. regény: A boszorkány és a deák
Rejtőzködő múlt [2]
5. regény: A nagy régészeti kaland
Holdfivér [1]
6. regény: Két fivér a babonák fogságában
Goran útja [1]
Előkészületben: 7. regény: a vándorcirkusz

Belépés

Keresés

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Izolde Johannsen író honlapja
Hétfő, 2017-12-11, 7:51 PM
Üdvözöllek Vendég
Főoldal | Regisztráció | Belépés | RSS

Cikkek katalógusa

Főoldal » Cikkek » Középkori kalandregények

Hogyan lettem író?

Életrajzi kisregények írását vállalom, fotókkal kiegészítve, melyek kézzel fogható változatát szintén kiadóm készíti el a megrendelőknek.

Mottóm: "Minden ember egy külön dalt érdemel!"

Részlet (Az idő sodrásában)

2014. június 04.

Az ablak előtt autók robognak, hosszú, végtelen sorokban. A járókelők sietős léptekkel indulnak dolgukra, a szomszéd nyitott ablakából kitűnően hallani az aznapi híreket.

„Változóan felhős idő várható. Ma Bulcsú napja van. Ukrajnában hadiállapot jöhet. Az új minisztériumokról döntött a kormány…”

Kilenc nap múlva, június 13-át írunk. Csak egy dátum a naptárban, éppolyan nap, mint a többi, s talán csak az iskolások ujjonganak fel boldogan, mert idén ezen a pénteken zárul a tanév. Sokan babonás félelemmel tekintenek erre a dátumra, sokan ellenben közömbösek iránta. Számomra mégis különleges. Kereken 101 éve, ugyanígy pénteki napra esett a születésem napja és ez sorban a tizenötödik tökéletes egyezés.

Tavaly, a századik születésnapom alkalmából sokan felkerestek, több neves lapnak meséltem életem történetéről, azon emlékeimről, melyek számomra fontosak.

De emlékeim folyosóin nemcsak szép termek nyílnak, sok sötét szoba őrzi a fájó emlékeket. Példának okáért tanulmányaim folytatásának keserédes küzdelmei. Magyar-német szakos tanár voltam, a tanítást választottam hivatásomul. A német nyelv szeretete egyébként végigkísérte életemet. Én eredetiben olvastam Remarque gyönyörű sorait a Három Bajtársból… melyek mintha csak az én akkori sorsomról íródtak volna, amikor tüdőbetegségem idején négy hónapot töltöttem betegen, és szembenéztem a halállal.

Asztalomon itt fekszik életem története, megsárgult jegyzetek, régi, megkopott, elhomályosult fényképek, egy-egy arc a régmúltból, emberi sorsok, melyek az évtizedek múltával emlékké válnak. Minden sors egy megírandó regény, szenvedésből, boldogságból, apró örömökből és fájdalomból szőtt oldalak tetszetős borítóban.

Leírom a nevem. Zsoldos Margit, született 1913. június 13-án Hódmezővásárhelyen. De ennél többet írok le, a lassan kerekedő betűk, szavak és számok mögött bemutatom önmagamat és a kort, amelyben éltem.

Újságcikkek a mini életrajzzal kapcsolatban:

Örökre elment..., Emlékek és az idő sűrűjében,  A közös sors megéléseVásárhelyi HírekPromenád.hu, Vásárhelyiként az idő sodrásában, Bemutatták Zsoldos Margit életrajzi könyvét, Könyvbemutatót tartanak

Kategória: Középkori kalandregények | Hozzáadta:: Izzie (2012-02-16)
Megtekintések száma: 390 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: