A fejezet kategóriái

Munkásságom [11]
Ifjúsági regények és történelmi kalandregények egy helyen
Középkori kalandregények [3]
Megjelent könyveim, készülő kéziratok, tervek
Fabio a tolvajok fejedelme [4]
1. regény: A tolvaj
Az ezüstíjas [1]
2. regény: A lázadó
Ronan kapitány [1]
3. regény: A kalóz
A mór hagyatéka [1]
4. regény: A boszorkány és a deák
Rejtőzködő múlt [2]
5. regény: A nagy régészeti kaland
Holdfivér [1]
6. regény: Két fivér a babonák fogságában
Goran útja [0]
Előkészületben: 7. regény: a vándorcirkusz

Belépés

Keresés

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Izolde Johannsen író honlapja
Kedd, 2018-06-19, 11:39 AM
Üdvözöllek Vendég
Főoldal | Regisztráció | Belépés | RSS

Cikkek katalógusa

Főoldal » Cikkek » Fabio a tolvajok fejedelme

A kategóriában található bejegyzések: 4
Mutatott bejegyzések: 1-4

Sorbarendezés: Dátum szerint · Megnevezés szerint · Értékelés szerint · Hozzászólások szerint · Megtekintések szerint
Élet az általam kitalált középkori hangulatú földrészen, a Kontinensen:

A birodalmat az uralkodó, adott esetben a mindenkori herceg irányítja. Ha mázlija van megéri a tisztes öregkort, és ágyban párnák közt, természetes halállal lép ki a történetből. De mint azt a valódi történelemből oly jól tudjuk, uralkodónak ez igen kevésszer adatott meg. Az ágyban párnák közt, még csak-csak stimmel, de hogy természetesen?! Így előfordul, hogy egy herceg csak néhány oldal erejéig uralkodik, míg egy másik akár négy regényen keresztül öregszik.

 A hatalmas Kontinenst, Észak és Dél óriási területeit az ún. helytartóságok fogják össze, melynek urai (a teljhatalmú helytartók) közvetlenül a hercegnek tartoznak elszámolással. Az uralkodó időnként körutat tesz, mely hónapokig is eltart, bejárja birodalmát és meghallgatja a panaszosokat. Egy-egy helytartóság jókora területeket átfog, városok, falvak tömkelege tartozik irányítása alá. Az életkörülmények hasonlóak az igazi történelmi középkorból megismertekhez. Domborzatát tekintve igen változatos a kép, sivatagtól égbe törő hegyvonulatokig, minden megtalálható a Kontinensen. Észak és Dél vidékeit egyfajta természetes választóvonal a Bothar-folyó szeli ketté, illetve a ragyogó városállam, Krynnem osztja meg. Krynnemtől délre fokozatosan a természet veszi át a terepet, míg a folyó északi partja a hírhedt Fekete Völgy, az uralkodó lakhelye felé nyitja meg az utat

Népcsoportok: népek és nyelvek vidám kavalkádja, a legváltozatosabb keveredés jellemzi a Kontinens egészét és a hozzá csatolt gyarmatbirodalmat. Ehhez igazodik a szereplők elnevezése, így fordulhat elő, hogy egy adott városban kényelmesen megfér egymás mellett Alessandro a cirkuszi illuzionista, Emilien a sírásó és Walter a lókereskedő. Ugyanakkor vannak bizonyos városok, ahol túlsúlyban vannak a német, adott esetben az olasz hangzású nevek, vagy teszem azt a francia keresztnevű lakosok, ezt nézzék el nekem, de kedvem szerint alakítom. És itt érkezünk el ahhoz a részhez, hogy honnan veszem a neveket...

 Kétévente odatelepedek a tévé elé és hűen követem a foci EB és VB közvetítéseket, és ha kedvenceim az olaszok búcsút mondanak, akkor maradnak a győzelemért harcoló többiek. Az egyre növekvő csapatok megannyi játékosa remek tippeket ad nekem, hogyan fogják hívni a soron következő történet szereplőit. De ez csak egy kis része, hiszen neveket máshonnan is veszek, vagy adott esetben én találom ki őket. A női nevekkel nem bajlódom annyit, kevés hölgyszereplővel dolgozom, és ők sem kapnak főszerepet. Egyelőre...

 A regényekben felbukkannak majd a külön megnevezett krull és thrán népcsoportok. Férfi tagjaik zsoldoskatonák, állandó mozgásban vannak, oda csapódnak, ahol eléggé megfizetik őket, hogy eltartsák családjukat, és ahol a katonai védelemre nagy szükség van. A krullok inkább Északon tanyáznak, míg a thránok alkalmasint bejárják az egész Kontinenst.

Vallás: a Kontinens népeire a többistenhit jellemző, hasonlatosan a görög mitológia hitvilágához. Minden élő és élettelen dolognak, elvont fogalomnak van istene, melyek éppúgy szeretnek és gyűlölnek, mint mi, emberek, csak tökéletesebbek nálunk, még akkor is, ha apa nélkül nemzették őket, ahogy az, az égieknél egyáltalán nem ritkaság. Egyetlen vidék az Ethless-alföld tizenöt mezővárosa tér csak el ettől a gyakorlattól, náluk szigorúan egyistenhit van

 Valamennyi általam kitalált történet a Kontinensen játszódik, szárazföldön és vízen, vagyis a három tenger szeszélyes hullámain és az Észak fennhatósága alá tartozó gyarmatokon illetve a mesés Kelet távoli tájain. A regények főszereplője mindig más és más, egyetlen történet sem ismétli önmagát. Néhány szereplő ugyan felbukkanhat valamelyik későbbi regényben, de semmiképp sem főszerepben, így az egymást követő történetek leválaszthatók egymásról, ha majdan valaki a negyedik könyvvel kezdi az olvasást, nem okoz majd gondot, hogy nem ismeri az előző történetet. Így olvashattok majd a szabadságért vívott felkelésről, kalózcsatákról, boszorkányperekről, korabeli régészeti kalandról, babonáktól üldözött testvérpárról, vándorcirkuszosok mindennapjairól, tábori felcserekről, bérgyilkosokról és még számtalan érdekes személyről.

"Minden ember egy külön dalt érdemel, és mivel épp elegen vannak, hát bízvást kijelenthetem, nem unatkozom"
Fabio a tolvajok fejedelme | Megtekintések száma: 332 | Hozzáadta:: Izzie | Dátum: 2012-02-16 | Hozzászólások (0)

A valódi és az általam kitalált középkor

 Itt következik egy rövid vázlat, ennek alapján alakítottam ki az általam elképzelt korszakot, mely olyan mintha a valódi történelmi időszakot az én szememen át néznék a kedves olvasók:

A középkor ezer éve...

(kora középkor) A Római Birodalom bukásától az ezredfordulóig.

Hűbériség
Rabszolgaság (függő rétegek, szabadok lesüllyesztése)
Távolsági kereskedelem
Építészet
Oktatás
Földesúr-jobbágy viszony (védelem, röghöz kötés, szolgáltatások)
(virágkor) A XI-XIII. század időszaka.
Lovagi életforma (jellemző az egész korra)
Egységes jobbágyság
Újjászületett városok, céhek
Eretnekek, inkvizíció
Egyetemek, oktatás
Az emberek akkori világképe, vallás és babonák, paraszti világkép
(késő, hanyatló) XIV-XV század időszaka.
Rossz gazdálkodás, kimerült földek
A nagy pestisjárványok
Vidéki és városi változások
Parasztfelkelések... Jacquerie
A 100 éves háború
Dinasztiák harcai
Élet a középkorban pl. Európában, (amit akkor még csak a keresztény világ néven emlegettek):

Foglalkozások: kézművesek, kovácsok, íjkészítők, lakatosok, aranyművesek, fegyverkovácsok, késesek, nyergesek, vargák, tűkészítők, mészárosok, pékek, szűcsök, esztergályosok, szabónők, szövetkészítők, gyapjúszövők, darócgyártók, kelmefestők, pergamen-prémcserző vargák, kalaposok, kockakészítők, ruhafoltozók-kötők, pajzskészítők, kefekötők, főkötővarrónők, selyemszövők, üstkovácsok, harangöntők, ácsok, kőfaragók, sarkantyúművesek, téglavetők, üvegesek, tükörkészítők, asztalosok, bognárok, irhatímárok, övkészítők, kesztyűsök, könyvkötők, szíjjártók, nyílvesszőfaragók, pénzverők, agyagosok, szőrszitakészítők, kosárfonók, sírásók, hóhérok...

Szórakozások, mulatságok: kakasviadal, labdázás, csónakverseny, ugrás, lövés, tánc, birkózás, kődobás, disznók, bikák, medvék verekedése, esküvő, vásári mulatság, mutatványosok, bábosok, vidám felvonulások, utcai szerencsétlenségek, verekedések, befagyott mocsáron, tavon csúszkálás, hamis kereskedők leleplezése, csónaksodrás, kalodába zárt ember kigúnyolása, megszégyenítése, nyilvános vallatás, kivégzések...

A falu: az emberek félig földbe ásott kunyhókban nyomorognak együtt az állatokkal, berendezési tárgyak alig vannak, pad, asztal, láda, ami egyben ágy is, leterítve rá egy ócska bunda, vagy néhány marék szalma. Ha jött a földesúr, elvitt mindent, gyakori garázdaságok sújtották őket. Éhínségek idején nemritkán emberevésre fanyalodtak, néha elcsalták almával a gyerekeket, vendéglátó leölte a vendéget. Betegségek, járványok csak tovább rontottak a helyzeten.

A város: Erős védőfalak mögött, több ezer ember. Mezőgazdaság és ipar éles határral. Sok szökevény keresett itt menedéket. Fa-, majd később kőházakban éltek, végül emeletesek lettek a rengeteg ember miatt. Csatorna... kikövezett utcák. Egymás mellett éltek gazdagok, szegények. A férfiak iparosok, kereskedők, a nők otthoni feladatokat láttak el, a hanyagságért verés járt, a szülések pedig sokszor az életüket veszélyeztették. A fiúgyermek hét éves koráig az asszonyok között nőtt fel, utána 12-13 évesesen apród, majd fegyvernök lett. Elsajátította ezalatt a lovaglást, zenét, írást-olvasást, idegen nyelvet, a törvényeket...

Az előkelőségek élete, birtokok, várak: elsődleges védelmi szempont szerint magas ormokon, szigeteken, rejtett tengeröblökben építkeztek. Sáncok és árkok védelmében, erős falakkal, tornyokkal körbevéve. Kapu és felvonóhíd elengedhetetlen. A várfalon belül lakóépületek, gazdasági épületek és maga a lakótorony gyér bútorzattal (asztal, faragott székek, párnák, padok, zsámolyok, ruhásládák). Konyha a nagyterem alatt, nyitott tűzhellyel, ahol nyárson forgatták a pecsenyét.

 Szórakoztatásukra gyakran jöttek vándorszínészek, énekesek, zarándokok, bohócok, táncosok. Főleg télen örültek társaságuknak. Ezen kívül vadásztak is, kutyákkal, sólymokkal.

Szerzetesek: járhatatlan vadonban, völgykatlanok mélyén éltek igen egyszerű körülmények között. Imádkozással, munkával, tanulással teltek napjaik.


Fabio a tolvajok fejedelme | Megtekintések száma: 330 | Hozzáadta:: Izzie | Dátum: 2012-02-16 | Hozzászólások (0)

Főbb helyszínek:

Az arquenti helytartóság: az azonos nevű félsziget városait összefogó uradalom. Ott összpontosul minden hatalom. Saját kikötője van a Bhean-tenger partján, ezenkívül érinti a félsziget folyóját (Corwan)

Bhean(Goblen)-öböl: Itolen város természetes kikötője

Bleet-folyó: Thuran város ivóvizének fő forrása, gyakori áradásokkal tartja sakkban az istenfélő népet.

Bothar-folyó: Krynnem város falai alatt hömpölyög, csaknem átszeli az egész déli részt, nagy vizi kereskedelmet bonyolít Észak és Dél városai között.

Calapteryx: a quercus nép lakhelye a gyarmatbirodalom legifjabb tagja. Különös nép él erdei között.

Castelot-hegyvonulat: Észak egészét körbeölelő hegyláncolat, a Rouge-mocsártól egészen a kikötőkig ér.

Corwan-folyó: Az arquent-félsziget sebes sodrású, aranyban gazdag folyója.

Edgert: kikötőváros Északon

Ethless-alföld: a legnagyobb egybefüggő alföld a Kontinensen. Tizenöt mezővárosnak ad otthont.

Észak Völgye (Fekete Völgy): három nagyobb város és tucatnyi falu található a
Prentner-folyó völgyében, mely egyúttal a mindenkori uralkodó lakhelye. A Fekete Vár egy jól védhető dombon épült. A Völgyet melynek saját kikötője nyílik a Salach-tengerre a Blacken-hegység, a Rouge-mocsár és a Castelot-hegyvonulat védelmezi a hívatlan látogatóktól.

Fearg-tenger: a déli rész nyugodt, közömbös vize, túlpartján már a messzi Kelet partjai várnak az utazókra.

Gorwent-hegyvonulat: A Nagy Korall-zátonyoktól kezdve egészen az Arquent félsziget csücskéig húzódik. Erdeiben útonállók bújnak meg, akik előszeretettel vadásznak az átkelő kalmárokra.

Graire-tenger: halban és kincsekben gazdag kiszámíthatatlan víz, szelíd máskor alattomos. Túlpartján a gyarmatok ismert és még feltáratlan szigetei találhatóak, ahol dívik a rabszolgakereskedelem és a tiltott emberviadal.

Gront-alföld: területére benyúlik a Saliva-tó, az alföld nagy része lakatlan, széli részein vannak csak falvak.

Goblen/Bhean-öböl: Itolen természetes kikötőjét adja.

Haresh-alföld: közel található Észak óriási hegyvonulatához.

Itolen: az egyik legnagyobb kikötőváros a Bhean-öbölben, de az egész Kontinensen. Négy óriási negyede egyedülállóvá teszi.

Karnadel-alföld: a déli rész nagy sík területe, a legelésző csordák és gulyák nyári szállása.

Korall-szigetek: a kalózkompániák kedvelt búvóhelye, valóságos melegágya a bűnözésnek.

Krynnem: a legnagyobb város a Kontinens szívében, Észak és Dél választóvonala. A

Bothar-folyó északi partján terül el, saját helyőrség vigyázza kapuit és falait.

Ngwe-szigetek: A Graire-tenger elkülönült szigetvilágának összefoglaló neve, több tucatnyi szigetén sötét bőrű őslakosok élnek, akik kereskednek a Kontinens népével.

Oack-fennsík: a rajta elterülő azonos nevű heggyel együtt otthont ad a martalócoknak, bérgyilkosoknak és a Krynnemtől északra eső városokat, falvakat szorongató útonállóknak.

Parkaur: bányászváros, Krynnemtől néhány napos járásnyira.

Petch-fennsík: innen már megritkulnak a lakott területek, a déli mezővárosok elszórtan bukkannak fel nagy ritkán.

Prentner-folyó: Észak völgyének gyilkos erejű vize, mely csak látszatra mutat szelíd ábrázatot.

Portner: kikötőváros, a Salo-folyó öbében.

Rouge-mocsár: áthatolhatatlan ingovány, a hegyi vadászok tábora ennek szélén terül el.

Salach-tenger: Észak viharzó, dühöngő vize. Senki nem tudja, mi várja a túlparton, mert élő ember még nem tért vissza onnan

Selyem sivatag: nomád vándor népei a sókaravánok útján járnak, barátságtalanok és nagyszerű harcosok. A sivagatot átszeli a Canyon, természetes választóvonalat húzva a nagy Haresh-alföld, és a Blight-fennsík között.

Sever-tó és két szigete Doras és Doirse: a szigeteken egy év kemény munka után elnyerik szabadságukat a szökött rabszolgák. A tó partján nyüzsgő élet folyik, a kis városokat a letelepült thrán zsoldosok védelmezik.

Solan: kikötőváros, mely két dologról híres, halpiacáról és dologházáról.

Spatterdam: apró halászfalu a Fearg-tenger déli partján.

Sularia: kicsiny város a Gorwent-hegyvonulat lábainál.

Towerdam: az utolsó kikötő lent Délen a Fearg-tenger partján. Innen indulnak a Kelet-felé tartó kereskedőhajók.

Turegek-szigete: túl a Salach ismert vizein, a Katlan mélyén rejtőző szigetvilág, lakói valaha a Kontinensről vándoroltak ki, elszakadva az anyaországtól.

Verve-folyó: Itolen városától nem messze található, mélyen követi az Ethless-alföld nyomvonalát.

Fabio a tolvajok fejedelme | Megtekintések száma: 278 | Hozzáadta:: Izzie | Dátum: 2012-02-16 | Hozzászólások (0)

A tolvajfejedelem:

Letölthető változat
: prológus és az első 12 fejezet!
 
Viharvert bárka sodródik a keleti tengeren hat túlélővel a fedélzetén. A megmenekült gyöngyhalászok szerencsésen megérkeznek Itolen város kikötőjébe, ám a helytartó röviddel ezután magához kéreti őket. Mivel a kárát nem tudják megfizetni, rabszolgasorba kényszeríti őket. Túlélve a megaláztatásokat, Fabio a főszereplő bosszút esküszik. Kényszerű bujkálása alatt egy neves festő veszi pártfogásába, majd tragikus halála előtt, rábízza egy vadidegen emberre. Hősünk elindul, hogy megkeresse. Coburn az, minden idők legnagyobb tolvaja. A vén csirkefogó szárnyai alatt kitanulja a kétes szakma minden csínját-bínját és idővel túlszárnyalja mesterét. A zseniális bosszú pedig már nem várat sokáig magára. Csatlakozik hozzá egy lótolvaj, két kamasz zsebes és egy szökött fegyenc, akikkel elindul a Kontinensen, hogy hírnevét öregbítse…

Kritika:

Izolde Johannsen (Dénesi Ildikó) : A Tolvajfejedelem

Egy másik kontinensen, egy  másik korban játszódó, a legjobb francia romantikus hagyományokat (Monte Christo, Nyomorultak,) valamint a Jókai hagyományokat felidéző   kalandregény. Lélegzetelállítóan izgalmas. Fantáziadús. Nagyszabású. Csupa kivételes jellem, akik azonban mégis emberek. Nemcsak azért mert elbuknak, meghalnak, hanem mert vannak hétköznapi, elemi szükségleteik is, amelyek éppoly meghatározóak, mint a mi életünkben. Az első mondattól az utolsóig végiggondolt, következetesen és gördülékenyen végigvitt történet, eleven, élvezetes előadásmód. A maga műfajában, a maga nemében hibátlan mű. Kisebbeknek (ifjaknak), nagyobbaknak (felnőtteknek, idősebbeknek) egyaránt ajánljuk.

 

Havas Fanny és Csukás István az ifjúsági regény kategória zsűrije

2003.


Fabio a tolvajok fejedelme | Megtekintések száma: 321 | Hozzáadta:: Izzie | Dátum: 2011-10-06 | Hozzászólások (0)